A nagy telefonmánia

Az elmúlt egy évben igencsak megnőtt az úgynevezett okostelefonok forgalma. Nem tudom, hogy mitől okosok, hiszen az előző telefonom is (egy 6 éves Alcatel) tudott számológépet működtetni. Ahogy észreveszem, mostanában végül is az okos telefonokat azonosítják a normál telefonnal, mint ha mindenkinek az lenne, illetve arra vágyik. Holott ezek a telefonok már inkább miniszámítógépek, mint beszédre alkalmas eszközök. Internetezhetünk velük. Színesben. Egy 5 centis képernyőn. Wow! És nagyon sok olyan embernek van ilyen telefon, akinek nincs is rá szüksége.

A napokban ezen gondolkoztam, és rájöttem, hogy nekem sem kellene okostelefon, teljesen felesleges lenne, nem használnám ki. Sőt eggyel továbbmegyek: egyáltalán nem kellene telefon. Másfél évem van még egy szerződésből, utána azt hiszem nem lesz újabb telefonom. Mindenkivel akivel telefonon tartom a kapcsolatot elérhetem az interneten keresztül is. Nálam a telefon mindig az azonnaliság szinonimája volt, hogy akinek valami sürgős volt, az egyből elérhet.

Szóval miközben a világon mindenki mobil akar lenni, én valószínűleg megint szemben megyek majd velük.

Megjegyzés: jelenleg egy Samsung S5230-asom van, hat évi Alcatel 715 használat után.