fedora címkéhez tartozó bejegyzések

A 0 A.D. stratégiai játék telepítése Fedora 14-re és Ubuntu-ra

Minden vélemény számít!

A 0 A.D egy Age of Empires szerű stratégiai játék. 2009 második felében lett nyílt forrású a játék, és azóta gőzerővel dolgozik rajta a közösség. A játék még erősen fejlesztési állapotban van, de már működik annyira, hogy kipróbálható.

0 A.D. telepítése Fedora 14-re

1. Először is indítsunk el egy terminált a könnyebbség kedvéért.
2. Majd váltsunk át rendszergazdai fiókra, a su paranccsal, és adjuk meg a jelszót.
3. Lépjünk be az /etc/yum.repos.d könyvtárba:
cd /etc/yum.repos.d/

4. Töltsük le a tároló beállításához szükséges fájlt:
wget http://repos.fedorapeople.org/repos/bioinfornatics/0ad/fedora-0ad.repo

5. Nincs is más hátra, mint a telepítés:
yum install 0ad

0 A.D. telepítése Ubuntu-ra

Ha a telepítés közben hibaüzenetet kapunk függőségekről, akkor engedélyezzük a universe tárolót. A telepítéshez szintén meg kell nyitnunk a terminált, majd az alábbi három parancsot kell végrehajtani:

1. Vegyük fel a játék tárolóját:
sudo add-apt-repository ppa:wfg/0ad

2. Frissítsük a forráslistát:
sudo apt-get update

3. Majd telepítsük a játékot:
sudo apt-get install 0ad

Powered by ScribeFire.

KDE 4.6 beta telepítése Fedora 14-re

Minden vélemény számít!

Figyelem! A most következő leírás azoknak szól, akik ki szeretnék próbálni a 4.6 készülőben lévő kiadását. Ez nem “Google béta”, ez igazi béta, magyarul semmilyen felelőséget nem vállalok, ha nem tudsz belépni frissítés után, vagy elvesznek az adataid!

Tegnap úgy gondoltam, hogy nekivágok. Gondoltam legfeljebb az érhet, hogy szépen újra kell raknom a rendszert. Azonban semmi ilyesmi nem történt, így most úgy döntöttem, hogy megosztom, hogyan is frissítwettem a Fedora telepítésemet KDE 4.6 beta 1-re. A stabil kiadás 2011. januárjában várható.

KDE for Red Hat

Ez egy nem hivatalos tároló, amelyben KDE csomagok találhatóak. Mielőtt használatba vennénk, szükségünk van az RPM Fusion tárolóira. Ezeket nyugodtan felvehetjük, sok hasznos cuccot találhatunk benne, közte olyanokat is, amit a Fedora nem támogat (magyarul a zárt forrású, vagy szabadalommal ellátott cuccokat, pl. mp3, dvd lejátszás, stb.) Böngészőn keresztül is telepíthető, két rpm segítségével.

Ezután térjünk vissza a KDE-s tárolóhoz és a yum szekció alatt található módon vegyük fel a tárolót. Először töltsük le a kde.repo fájlt, majd másoljuk be a /etc/yum.repos.d könyvtárba.

Innen két út is lehetséges. Indítsuk el a kpackagekit-et, majd ott menjünk a Beállítások-hoz és engedéjezzük a kde valamint a kde-testing tárolókat. Ezzel elérhetjük azt, hogy letölthetjük a legújabb stabil kiadást (most KDE 4.5.3).

Ha viszont szeretnénk tesztelni a legújabb fejlesztéseket, akkor pipáljuk be a kde-unstable tárolót, és elkezdhetjük letölteni a frissítéseket.

A frissítés után lépjünk ki, majd be, és meg is vagyunk. Nekem eddig annyi hiba adódott, hogy sorozatba kilépett a plasma-desktop, amit úgy javítottam ki, hogy a .kde/share/config könyvtárban kitöröltem pár plasma* kezdetű fájlt. Ezzel mondjuk azt is elértem, hogy a plasma panelek, widgetek alapbeállításra állnak vissza.

Ez a tároló eddig nekem nagyon megbízhatónak tűnt, jobb, mint a Mandriva nem hivatalos KDE csomagjai.

LibreOffice telepítése Fedora és egyéb RPM alapú GNU/Linux-okra

Minden vélemény számít!

A héten jelent meg a LibreOffice újabb bétája, amelynek most a telepítését mutatom be RPM csomagot kezelő 32 bites disztrókra. Deb csomagok szintén elérhetőek.

1. Mindenképpen távolítsuk el az előző LibreOffice-t. Az OpenOffice.org-al viszont nem fog összeakadni.

2. Töltsük le egy ideiglenes könyvtárba a LibreOffice 3.3 beta3-at, majd a nyelvi fájlokat.

3. Letöltés után csomagoljuk ki mindkettőt (természetesen lehet grafikus módszert is alkalmazni):

tar xvzf LibO_3.3.0_Linux_x86_install-rpm_en-US.tar.gz

tar xvzf LibO_3.3.0_Linux_x86_langpack-rpm_hu.tar.gz

4. LibreOffice telepítése: Lépjünk be terminálban a

LibO_3.3.0beta3_20101115_Linux_x86_install-rpm_en-US/RPMS/ könyvtárba, és adjuk ki ezt a parancsot:

su -c 'rpm -ivh *rpm'

A jelszó megadása után elkezdődik a telepítés.

5. Ezután jön a menüelemek létrehozása. A fenti könyvtárból lépjünk be a desktop-integration mappába, majd adjuk ki valamelyik parancsot, annak megfelelően, hogy milyen rendszert használunk:

su -c 'rpm -ivh libreoffice3.3-redhat-menus-3.3-2.noarch.rpm'

su -c 'rpm -ivh libreoffice3.3-mandriva-menus-3.3-2.noarch.rpm'

su -c 'rpm -ivh libreoffice3.3-suse-menus-3.3-2.noarch.rpm'

su -c 'rpm -ivh libreoffice3.3-freedesktop-menus-3.3-2.noarch.rpm'

6. Nyelvi fájlok telepítése: Lépjünk vissza 3 szintet, és lépjünk be a LibO_3.3.0beta3_20101115_Linux_x86_langpack-rpm_hu/RPMS/ mappába. Adjuk ki ezt a parancsot: su -c 'rpm -ivh *rpm

7. Élvezzük a legújabb fejlesztéseket. A legújabb információ szerint a kód már 34 ezer sorral fogyott, és már most gyorsabb, mint az OpenOffice.org bármikor volt.

Fedora napok

3 hozzászólás

Harmadik napja használom a Fedora 14 nevű GNU/Linux változatot. A most következő vélemény csak is az enyém, valószínű nem fogja tükrözni mások tapasztalatát. Például én külön Home könyvtárat használok, így meglepetésként ért, hogy nem tudtam belépni először, majd keresés után letiltottam a Selinux biztonsági cuccot, és így más sikerült belépni (bár a KDE-s beállításaim így is elvesztek).

A külsőre nem lehet panasz. A belépőképernyők (mind a Fedora és a KDE) csodálatosak, és a háttérkép is szépre sikeredett. Erre nagy hangsúlyt fektetnek a Fedora-sok. Plusz háttérképek telepítése is megoldható. Alap KDE plazma témát és stílust használ a disztró. Nagy meglepetésre alapban megtalálható a QtCurve téma Qt4-es és GTK-s változata, így egységesíthető a grafikus felület.

A Fedora-ról érdemes azt tudni, hogy általában az eredeti asztali környezettekkel érkezik a disztró, kevés változtatással. Így például használhattam a korábban agyonszidott kpackagekit csomagtelepítőt, ami még mindig gyorsabb, mint a Mandriva telepítője. A hálózat beállítója viszont közelébe se kerülhet a Manrivának.

Elsődlegesen a csomagok frissességéért váltottam a Fedora-ra, és nem csalódtam. KDE 4.5.2 mellett sok más program is a legfrissebb verzióval büszkélkedhet.

Szintén érdemes tudni, hogy a Fedora nagy hangsúlyt fektet a szabad szoftverekre, így nincsenek alapban mp3, DVD és filmlejátszási lehetőségek. Érdemes ellátogatni az RPM Fusion oldalra, íhol plusz tárolókat lehet felvenni, és ezekből telepíthetjük a plusz dolgokat.

Az Ati meghajtóval gondban vagyok, mert ugyan a KDE-hez elég jó a nyílt driver, de játékhoz (pl. az Amnesia The Dark Descent-hez) nem elég jó. Jelenleg nem elérhető Fedora-s változat, és az Ati oldaláról leszedett drivert nem sikerült telepíteni, pedig már nem először raktam volna fel ezzel a módszerrel. Kicsit elkeserítő a helyzet, mert annak idején azért vettem ezt a videókártyát, mert jó Linux-os tesztet olvastam róla. Már pedig, ha nem tudom használni és elmegy a türelmem, akkor habozás nélkül visszarakom a Mandrivát, nem kerül csak fél órába.

A nyelvi támogatást az internetről kell telepíteni, ez könnyedén megtehető a menüből. A KDE fordítása egyre jobb, le a kalappal a kis csapat előtt.

Évek óta nem használtam Gnome-ot de most azt is felraktam, hogy kipróbáljam a Gnome Shell-t, amiről sok jót és rosszat is olvastam. Olvastam, hogy lassú az ablakkezelője. Szerintem nem az, és ez az Ati nyílt driverével! Ezen kívül a kezelése egy kicsit zavaros volt számomra, de nem rossz egyáltalán, inkább másabb, mint az eddigi Gnome. A legzavaróbb, hogy itt is és a KDE 4-ben is van activity, és mind a kettőben más a funkciója, bár KDE 4-ben közelebb áll a szó jelentéséhez.

Rövidre zárva a három napos Fedora tapasztalataimat, még nem tudom, hogy fennt hagyom-e a gépen. Nem rossz disztró, de még szokni kell. A KDE-je meglepetés, rosszabbra számítottam.

A Fedora-t mindenképpen ajánlom kipróbálásra, külön telepíthető LiveCD van Gnome, KDE,Xfce, LXDE, stb kiadásokhoz. De külön tölthető le változat iztonságra, játékra vagy kreatív használatra is.

u.i.: a közösség viszont abszolút pozitívum. Az identi.ca-n írtam a telepítéskor (és megjelenés napján), hogy első Fedora-s vagyok, és már utána kaptam üdvözlő üzeneteket, és kérdéseket.

Disztróváltás előtt

2 hozzászólás

Amint láttátok kiraktam egy Fedora visszaszámláló bannert az oldalra. Közel két év (vagy már megvolt a két év, nem is tudom?) után válok meg a Mandriva Linux-tól. Két ok miatt is.

A Mandriva Linux bomlóban van. Már az új vezetők szeretik ezt máshogyan feltüntetni, de ezt is csak azután tették meg, miután megalakult a Mageia, régi Mandrivás közreműködők segítségével (és ők elég jól haladnak a szervezet felállításában, lásd a Mageia értékrendet). A váltás elszomorít, mert a Mandrake volt az első disztró amivel anno próbálkoztam, és később vissza is tértem rá, amikor Mandriva lett belőle. Az egyik legjobb KDE alapú disztró, és az új fejesek szerint továbbra is ez lesz a céljuk, amihez sok szerencsét kívánok.

A másik ok is a Mandrivához kötődik. Kicsit elegem lett, ha kijön egy új program, akkor a program oldalán az alábbi programokhoz találok csomagokat: Ubuntu, Debian, OpenSUSE, Fedora, esetleg Arch. És nagy ritkán Mandrivához, ami kb. akkor fordul elő, ha a program fejlesztője is azt használ. Fordítani tudok természetesen, de valamikor a függőségvadászat helyett már a programot szeretném használni.

(a féleértések elkerülése végett, nem a szoftverforrásban lévő programkínálattal van bajom, sőt szerintem meglepően széles ez a Mandrivának).

Mi alapján választottam?

Az eleje még logikusnak is tűnő, de a vége Lost-os lesz sokaknak. :)

1. Új legyen számomra, amit eddig még nem használtam.

Arch Linux, OpenSUSE, Kubuntu (1 hét nem számít huzamosabb használatnak nálam), Fedora, Debian, PCLinuxOS (Mandriva alap), Sabayon, Gentoo + 500 kicsi ismeretlen disztró a Distrowatch-ról.

Nem jöhetett számításba ezért: Ubuntu, Linux Mint, Slackware, Zenwalk.

2. Ne legyen nehéz kezelni. Mostanában kényelmes vagyok.

OpenSUSE, Kubuntu, Fedora, PCLinuxOS

Itt ugrok egy gondolatot. Az OpenSUSE-t nem nagyon kedvelem, mert a Novell támogatásával készül, akik voltak olyan szívesek és kötöttek egy szoftverszabadalmi megállapodást a Microsoft-al 2006-ban. Minden más szerződés hidegen hagyott volna (például ahogy a Red Hat-Microsoft virtualizációs megállapodás is).

Viszont ez az írás most nem erről szól, lépjünk tovább.

3. Legyen elsősorban KDE-s: Kubuntu, Fedora, PCLinuxOS

És itt buktam meg, ha lehet ezt így mondani. Arra is gondoltam ugyan is, hogy sok csomag legyen elérhető hozzá, így a PCLinuxOS ki is esett, maradt a Fedora és a Kubuntu.

A Fedora elsődleges asztali környezete viszont a Gnome. A Kubuntu számomra még mindig egy félrehajított csecsemő, amit talán még most is csak a közösség tart fennt, míg a Canonical az Ubuntu-ra koncentrál.

Fura módon a Fedora mellett döntöttem. Lehet az volt bennem, hogy mindenképpen maradjak távol az Ubuntu vonaltól (még ha ez a Kubuntu-n nem is látszik meg), fogalmam sincs. Valami a Fedora felé húzott. Novemberben mindenképp kiderül, hogy jól döntöttem-e.