Ma reggel láttam a Facebook-on a HVG “Nem várt buktatók: miért nem szeretjük az e-könyvet?” című írását. A cikk abból indul ki, hogy az e-könyv olvasók drágák, holott csak egyszer kell megvenni mondjuk egy Kindle-t, és kész. A Kindle nem csak azért népszerű, mert az Amazon-nal van összekötve és egy csomó könyv kapható, hanem azért is, mert kellemes rajta olvasni (csak videót láttam róla, kezemben még sosem fogtam), a képernyője nem fárasztja a szemet, mint amennyire sokan gondolják. Na és persze temérdek könyv elfér rajta.

A forma

Az e-könyv ellenzők táborának elsődleges érve az, hogy a papírnak van szaga és, hogy milyen kellemes esténként ezt lapozgatni, fogni egy pohár bor mellett. Okés, elismerem, hogy remek dolog fizikai valójában fogni a könyvet. Azonban a könyv maga csak egy forma. Ebben lehet regény, novellák, bármilyen leírt szó. Szerintem a tartalom számít, és nem a fizikai formnátum, amibe belepréselték. Egy Twilight (Alkonyat) attól még nem lesz értékesebb, mert keménykötésű formában jelenik. Ellenben egy Esterházy, Kornis vagy Tolkien, PKD bármilyen formában értékes és évtizedek, századok múlva is emlékezni fogunk rájuk és ott lesznek majd az e-könyv olvasóinkban.

Azt bezzeg senki sem vetette fel, hogy régebben az újságokban megjelent folytatásos regények nem a megszokott könyvformában jelent meg, mégis rengetegen olvasták ezeket. Upsz, megint közbejön a szag, hiszen az újságnak is van.

Ha már újság. Kevesebb értéket tulajdonítunk az interneten megjelent cikkeknek (legyen az bármelyik újság digitális kiadása), csak azért, mert nem a papír alapú változatban jelent meg vagy nem ott olvassuk?

Előnyök

Nem tudom elfogadni valahogy, hogy a fizikai kontaktusra fogjuk, hogy annyira ragaszkodunk a formához. Egy Kindle-nél is megvan a fizikai dolog, és még pár előnnyel is jár. Hányszor aludtunk el az ágyban könyvet olvasva, és becsukódott a könyv, majd felébredve nem tudtuk, hogy hol tartunk és vissza kellett emlékezni, hogy hol tartottunk? Ilyesmi nem fordulhat elő az e-könyv olvasókkal. Vagy ott van például a növelhető betűméret. Igen, az idősebbek is örömmel olvashatnak a digitális eszközökön, mert lehet a szöveget nagyítani. A fiatalok pedig jegyzetelhetnek is rajtuk, amely velük marad, és nem kell hozzá a füzetet cipelni pluszban. Formailag kicsi, nem nehéz.

Hátrányok

Amiről sokan nem beszélnek, és szívesen titkolják el, hogy bizony a Kindle féle olvasóknak, és általában az e-könyv olvasóknak vannak igen nagy hátrányai is. Mi van például a kölcsönadással? Fizikai formában ugye ez úgy történik, hogy barátok között jár a könyv, az az 1 példány. Digitális formában viszont a másolás, kölcsönadás gyakorlatilag klónozást jelent, így ugyanaz a példány megmarad nálunk is, meg akinek kölcsönadnánk annak is. Na erre még nem találtak jó megoldást, hiszen a lemez-, film- és könyvkiadók írtóznak attól a szótól, hogy másolás…

A másik, és még súlyosabb probléma, hogy jelen állapotban például az Amazon-on megvett e-könyvek nem a tieid, ugyanis ezeket bármilyen okkal, ürüggyel az Amazon letörölheti távolról (persze ugyanez a veszély fenáll az iPhone és az Android-os készülékek esetében is). A híres, megtörtént esett, hogy szegény srác nem tudta befejezni a házi feladatát, mert az Amazon egyik napról a másikra letörölte az Állatfarm-ot és az 1984-et. Milyen irónikus ugye? Kiderült ugyanis, hogy az Amazon-nak nem volt terjesztési joga ezekre a könyvekre, így mindenki aki megvette az Amazon-ról egy Állatfarmal és 1984-el lett kevesebb. A gyerek perelt is, mert a könyvel együtt a gépen lévő jegyzetei is törlődtek. Na bumm, hiszen miért nem olvasta el a felhasználói szerződést?! Nem mintha az emberek 98%-a el szokta olvasni (a maradék 2% is ügyvéd). Azonban ha az Amazon így távolról bele tud nyúlni a gépünkre, akkor legközelebb mit fog csinálni?

Magyarország 2020

2020-at írunk, a világ nagyrészében az e-könyvek már mindennaposak. A Kindle-t már elfelejtették a népek, a könyvek szabadon hozzáférhetőek bármelyik számítógépről, és az egyetlen kiadó a katolikus egyház maradt, amely még mindig jogot tart a Biblia kiadására (igaz már nem is csücsül a bestseller listákon).

Azonban még van egy kicsike ország, az egykori Európa közepén, ahol még mindig ragaszkodnak a papír alapú kiadványokhoz, holott ezek más országokban csak múzeumokban találhatóak már meg.

„A digitális könyv nem lehet alternatíva, nem helyettesítheti a papíralapú kiadványokat” – véli, mivel szerinte utóbbit még mindig kényelmesebb beszerezni, olvasni.

Mi a véleményed?

Szerintetek van-e jövöje az e-könyvnek Magyarországon, illetve mikor fognak észhez térni a kiadók?

Ha van neked is e-könyv olvasód (Kindle vagy bármilyen más), akkor te mennyire használod, kb. mennyi könyvet vettél, milyen a tapasztalatod a géppel kapcsolatban?