libreoffice címkéhez tartozó bejegyzések

Magyar LibreOffice oldalak és újdonságok (frissítve)

Minden vélemény számít!

Régen foglalkoztam már az igen gyorsan alakuló LibreOffice-szal, azóta volt pár újdonság:

  1. Gyorsan halad a fejlesztés, a 3.3-as (tulajdonképpen első) kiadása már az RC4-nél tart. Egész jól működő verzióval állunk szemben.
  2. Alakul a libreoffice.org oldal is, és már van magyar LibreOffice oldal is.
  3. Plusz a magyar LibreOffice blog.
  4. Friss interjú angolul a magyar LibreOffice fejlesztővel Nagy Róbert-tel. Nem ez az első alkalom, hogy magyar közreműködő ember beszélt a fejlesztésekről.
Frissítve (2011.01.25):
Elég gyorsan megjelent a LibreOffice 3.3 végleges változata, magyarul itt olvasható a bejelentés, és szintén ott található meg a letöltési linkek is. GNU/Linux-os felhasználóknak van rpm és deb csomag is 32 és 64 bitre is.

LibreOffice telepítése Fedora és egyéb RPM alapú GNU/Linux-okra

Minden vélemény számít!

A héten jelent meg a LibreOffice újabb bétája, amelynek most a telepítését mutatom be RPM csomagot kezelő 32 bites disztrókra. Deb csomagok szintén elérhetőek.

1. Mindenképpen távolítsuk el az előző LibreOffice-t. Az OpenOffice.org-al viszont nem fog összeakadni.

2. Töltsük le egy ideiglenes könyvtárba a LibreOffice 3.3 beta3-at, majd a nyelvi fájlokat.

3. Letöltés után csomagoljuk ki mindkettőt (természetesen lehet grafikus módszert is alkalmazni):

tar xvzf LibO_3.3.0_Linux_x86_install-rpm_en-US.tar.gz

tar xvzf LibO_3.3.0_Linux_x86_langpack-rpm_hu.tar.gz

4. LibreOffice telepítése: Lépjünk be terminálban a

LibO_3.3.0beta3_20101115_Linux_x86_install-rpm_en-US/RPMS/ könyvtárba, és adjuk ki ezt a parancsot:

su -c 'rpm -ivh *rpm'

A jelszó megadása után elkezdődik a telepítés.

5. Ezután jön a menüelemek létrehozása. A fenti könyvtárból lépjünk be a desktop-integration mappába, majd adjuk ki valamelyik parancsot, annak megfelelően, hogy milyen rendszert használunk:

su -c 'rpm -ivh libreoffice3.3-redhat-menus-3.3-2.noarch.rpm'

su -c 'rpm -ivh libreoffice3.3-mandriva-menus-3.3-2.noarch.rpm'

su -c 'rpm -ivh libreoffice3.3-suse-menus-3.3-2.noarch.rpm'

su -c 'rpm -ivh libreoffice3.3-freedesktop-menus-3.3-2.noarch.rpm'

6. Nyelvi fájlok telepítése: Lépjünk vissza 3 szintet, és lépjünk be a LibO_3.3.0beta3_20101115_Linux_x86_langpack-rpm_hu/RPMS/ mappába. Adjuk ki ezt a parancsot: su -c 'rpm -ivh *rpm

7. Élvezzük a legújabb fejlesztéseket. A legújabb információ szerint a kód már 34 ezer sorral fogyott, és már most gyorsabb, mint az OpenOffice.org bármikor volt.

Kezdődik!

Minden vélemény számít!

Elkezdődött. Első nap, meglátom, hogy startolok el. A döntés után egyből elkezdtem előkészíteni a regényt, aminek már az ötlete ott van az agyamban már vagy 5 éve. Azután rájöttem, hogy inkább nem írok le semmit se a történetről, majd kialakul az. Azt már korábban eldöntöttem, hogy a LibreOffice-ban fogok írni. Azt még nem tudom, hogy a blogolást mennyire fogja felborítani, remélem azért tudok ide is írni majd, ha mást nem, a NaNoWriMo-s élményeimről.

Minden indulónak sok sikert és kitartást!

LibreOffice

1 hozzászólás

Az Oracle megvette a Sun-t. A Sun-é volt az OpenOffice.org név. Most már az Oracle-é. Az Oracle pereli a Google-t a Java-ért (Android). Az Oracle véget vetett az OpenSolaris-nak. A közösség berágott az Oracle-re. Eredmény: LibreOffice.

Be kell vallanom, hogy a téma teljesen hidegen hagyna, ha nem az egyik legjelentősebb szabad szoftver programról lenne szó. Nem nagyon szoktam használni irodai programoknak nevezett valamiket, de elismerem a fontosságát a világban. Már csak azért is fontos, mert a Microsoft-nak fontos az irodai programcsomag, és ameddig a Microsoft visszapillantó tükrében vagyunk, addig ránk is figyel a világ.

Nem vagyok belsős, így természetesen csak az olvasottak alapján mondhatok véleményt. A Sun sem becsülte meg az OpenOffice.org-ot. A fejlesztés nem volt éppen könnyű, egy-egy ötletet, vagy kódot rendkívül nehéz volt bepaszírozni az OOo-ba.

Aztán megalakult a The Document Foundation, amely később vette az OpenOffice.org kódját és fejlesztőit is, és megalapította a LibreOffice-t. Köszönet Richard Stallman-nak a szabad szoftverekért!

Miért lesz jelentős a LibreOffice?

A LibreOffice mögé máris olyan cégek álltak, mint a Novell, Red Hat, Canonical, Google. A név úgy tűnik marad, mivel az Oracle meg kívánja tarta az OpenOffice.org nevet, pedig az alapítvány kérte, hogy gondolják meg az átadását. Azonban az OOo túl ismert márkanév ahhoz, hogy ezt az Oracle megtegye.

Több minden kiderül az egykori OOo fejlesztő Michael Meeks-el csinált interjúból

Honnan tölthető le a LibreOffice?

EA libreoffice.org cím is a TheDocument Foundation oldalára mutat, magyar oldal tudtommal még nincsen.

Szóval irány a The Document Foundation, ahol letölthető a LibreOffice 3.3 beta 2, Windows, GNU/Linux (32/64 bit!), és OS X-re is.

Nincsenek még külön nyelvi verziók és hivatalosan csak rpm csomagok vannak (deb csomagok is letölthetők persze), de le lehet tölteni nyelvi fájlokat is. Az fsf.hu aktivistái is a LibreOffice-t fogják támogatni.

Egyenlőre még nincsen új dolog benne, az ikonok is még a régiek, és szinte csak a nevek átírtak, de már most is használható állapotban van. Kipróbálni nem nehéz és megél az OOo mellett is.

Az utóbbi 10 évben nagyon sokat fejlődött az OOo, remélem a LibreOffice a következő 2-3 évben mégjobban tud majd fejlődni, annak ellenére, hogy ma már sok mindenki örülne, ha meghallnának az irodai programok, és inkább a nagy felhőben irogatnánk.

Én nem bánnám, ha például lenne egy könnyű (lite) változata, amiben csak tényleg alapvető funkciók lennének. De persze a legnagyobb álmom, hogy ha az összes Microsoft formátumot eldobnánk, és mindenki használhatná az ODF-et szabadon.