programok címkéhez tartozó bejegyzések

Megérkezett a Firefox 4

Tegnap jelent meg a Firefox 4 végleges verziója. Állítólag sok időbe került nekik, de lehet, hogy jó munkához csak idő. Én már régóta használom, vagy a napi kiadásokat, vagy a béta verziókat.

A Firefox 4 újdonságai

1. Panorama: ez a legnagyobb újdonsága, bár nem látható

Firefox Panorama: How To from Aza Raskin on Vimeo.

Firefox Panorama: How To from Aza Raskin on Vimeo.

2. Fülek felül, fülek alul, rögzített fülek: alapértelmezetten a címsortól feljebb helyezkednek el a fülek, de ezt két klikkelésel vissza le állítani a régi módira. Emellett a gyakran látogatott oldalakat lehet rögzíteni is, ilyenkor ezek a képernyő bal oldalán helyezkednek el, és csak az oldal ikonja látható.

3. Egyesített menü: a Mozilla kutatást végzett a leggyakrabban használt menüpontokról és azokat tette be egy menübe.

4. Egyesített start/frissítés gomb: szokatlan helyen helyezkedik el, de megszokható. Szintén jó dolog, hogy szétszedhető és áttehető bárhová.

5. Fülkeresés: a címsorban immár a megnyitott fülek között is lehet keresni.

6. Szinkronizálás: ha több gépet használunk nagyon hasznos, hogy böngészett előzményeinket, könyvjelzőinket, elmentett jelszavainkat és megnyitott  füleinket elmenthetjük és szinkronizálhatjuk a másik gépünkkel, mobilunkkal. Mindezt ráadásul biztonságosan tehetjük meg.

7. Nincs linkelve, sebaj: ha látunk egy címet a cikkben, de elfelejtették linkelni, akkor csak ki kell jelölnünk majd pedig jobb klikk és “megnyitás új lapon/ablakban”. Ennél egyszerűbb nem is lehetne.

8. Státuszsor helyett kiegészítősáv: a státuszsor eltűnt, illetve lebegő lett. A helyét a bővítmény sor vette át az ablak alján. Ide lehet rakni a különböző kiegészítőket.

Pár új dolog még biztos van, de ezek a legláthatóbbak és a legjobbak is számomra.

Hasznos tanácsok Linuxosoknak

Tavaly leírtam hogyan lehet bármelyik disztróra telepíteni a legfrissebb Firefox verziót. Bár még nincs befejezve a Firefox 4-hez, de elérhető már egy jó Oxygen téma KDE felhasználóknak. Nekem tetszik, ajánlom neked is!

Identi.ca, a szabad Twitter

Az Identi.ca egy Status.net alapú mikroblog szolgáltatás. Hasonló, mint a Twitter.

Rövid szöveges üzeneteket hagyhatunk a világ számára. A buli akkor kezdődik, amikor elkezdünk másokat követni, és elkezdenek minket is követni. Nem kell megijedni, ha nem ismerősök is követnek, hiszen ez a lényege az egésznek, hogy kapcsolatokat teremtsünk.

A Status.net szabadon használható program az AGPLv3 licenc alatt. Ha van egy netes közösséged, akkor feltelepítheted a Status.net legújabb verzióját és az olvasóid szabadon használhatják is. Egyik legjobb és legnépszerűbb alkalmazása Leo Laporte Twit Army-ja.

De nem csak a nyílt neten lehet szabadon használni, hanem belső vállalati kommunikációban is felhasználható.

Az Identi.ca/Status.net előnyei

Az identi.ca sok szempontból sokkal jobb, mint a Twitter:

* Nem áll le olyan sokszor
* Szellősebb web-es felülettel rendelkezik, mint a Twitter (az új Twitter felületnél pedig kétszer jobb)
* A párbeszédeket egybe szedi, így könnyű visszaolvasni, mint ha csak chat-et olvasnánk.
* Csoport funkció: bárki nyithat csoportot az Identi.ca-n ami után bárki aki feliratkozik egy csoportra megkapja az adott csoport üzeneteit. Egyedüli funkció, amiért már önmagában is érdemes feliratkozni. Nagyon jól használható közösségépítésre.

Ezt a funkciót gyakran még most is összetévesztik a címkékkel.Ha például tagja vagyok a magyar KDE csoportnak (kdehu), akkor a csoport megnevezése elé egy felkiálltó jelet kell raknom, például:”Ma megjelent a KDE 4.5.3 !kdehu”

A #címke továbbra is téma megjelölésre szolgál, amolyan kulcsszó, ha tetszik.

A csoportok miatt kevésbé zajos az Identi.ca. Hiszen nem kell minden KDE-t érdeklődő embert követnünk, elég ha feliratkozunk a KDE csoportra. Jelenleg én feleannyi számú csoport tagja vagyok, mint amennyi embert követek.

Az Identi.ca ott áll szemben a Twitterrel, az óriással, és ismét előjön az MSN effektus, amikor szeretne az ember elszakadni a” nagy és híresebb”-től, de nem tud, mert már minden ismerőse ott van rajta. Ez az identi.ca hátránya, de ha csak minden ember rávesz két embert a kipróbálására, akkor már megérte.

Programok Identi.ca-hoz

Ebben az évben jelent meg a hivatalos Status.net kliens asztali verziója Windows-ra, OS X-re és Linux-ra is. Szuper lépés, egyből van olyan program, amit azonnal lehet használni.

Linux-os programok

Van jópár, kisebb-nagyobb. Két nagyágyú a Choqok (KDE) és a Gwibber (Gnome). Mindkettő erősen fejlesztés alatt áll jelenleg. Utóbbit nem tudtam kipróbálni, mert nem kedvel engem a Gnome kulcstartó. A Choqok pedig valószínűleg a legteljesebb program lesz a Twitter/Identi.ca-hoz.

Két kisebb programra is szeretném felhívni a figyelmeteket. Az első a Pino, ami szintén fejlődésben van, és ideális Gnome felületre. A heybuddy pedig kifejezetten a gyengébb gépekre készült, és ennek a legegyszerűbb a felépítése. Mindkettőnek hasonló a függősége, így nem lesz gond a telepítésükkel. Szintén igéretes Identi.ca kliens a hotot, amely még kezdeti változatban, de már elérhető, és talán a legszebbnek mondható az összes közül.

Zárszó

Nekem nagyon fontos, hogy a mostani “felhős”, web2-3-4 világban meg legyenek a szabad alternatívák, az olyan zárt rendszerekre, mint a Facebook, Twitter, Google Docs, stb. Az adatainkat nem bízhatjuk csak úgy rá harmadik félre, bármennyire is csábítanak minket erre ezek a szolgáltatók. Ezért drukkolok a Diaspora-nak és a Google Wave nyílt folytatásának (vagy bármely más új ötletnek, alkalmazásnak).

Mire vársz? Próbáld ki az Identi.ca-t!

A regisztráció csak 2-3 perc, töltsd le mellé valamelyik programot, és kezdj el írogatni! És ne felejts el a barátaidnak is szólni! Engem is követhetsz az Identi.ca-n!

LibreOffice

Az Oracle megvette a Sun-t. A Sun-é volt az OpenOffice.org név. Most már az Oracle-é. Az Oracle pereli a Google-t a Java-ért (Android). Az Oracle véget vetett az OpenSolaris-nak. A közösség berágott az Oracle-re. Eredmény: LibreOffice.

Be kell vallanom, hogy a téma teljesen hidegen hagyna, ha nem az egyik legjelentősebb szabad szoftver programról lenne szó. Nem nagyon szoktam használni irodai programoknak nevezett valamiket, de elismerem a fontosságát a világban. Már csak azért is fontos, mert a Microsoft-nak fontos az irodai programcsomag, és ameddig a Microsoft visszapillantó tükrében vagyunk, addig ránk is figyel a világ.

Nem vagyok belsős, így természetesen csak az olvasottak alapján mondhatok véleményt. A Sun sem becsülte meg az OpenOffice.org-ot. A fejlesztés nem volt éppen könnyű, egy-egy ötletet, vagy kódot rendkívül nehéz volt bepaszírozni az OOo-ba.

Aztán megalakult a The Document Foundation, amely később vette az OpenOffice.org kódját és fejlesztőit is, és megalapította a LibreOffice-t. Köszönet Richard Stallman-nak a szabad szoftverekért!

Miért lesz jelentős a LibreOffice?

A LibreOffice mögé máris olyan cégek álltak, mint a Novell, Red Hat, Canonical, Google. A név úgy tűnik marad, mivel az Oracle meg kívánja tarta az OpenOffice.org nevet, pedig az alapítvány kérte, hogy gondolják meg az átadását. Azonban az OOo túl ismert márkanév ahhoz, hogy ezt az Oracle megtegye.

Több minden kiderül az egykori OOo fejlesztő Michael Meeks-el csinált interjúból

Honnan tölthető le a LibreOffice?

EA libreoffice.org cím is a TheDocument Foundation oldalára mutat, magyar oldal tudtommal még nincsen.

Szóval irány a The Document Foundation, ahol letölthető a LibreOffice 3.3 beta 2, Windows, GNU/Linux (32/64 bit!), és OS X-re is.

Nincsenek még külön nyelvi verziók és hivatalosan csak rpm csomagok vannak (deb csomagok is letölthetők persze), de le lehet tölteni nyelvi fájlokat is. Az fsf.hu aktivistái is a LibreOffice-t fogják támogatni.

Egyenlőre még nincsen új dolog benne, az ikonok is még a régiek, és szinte csak a nevek átírtak, de már most is használható állapotban van. Kipróbálni nem nehéz és megél az OOo mellett is.

Az utóbbi 10 évben nagyon sokat fejlődött az OOo, remélem a LibreOffice a következő 2-3 évben mégjobban tud majd fejlődni, annak ellenére, hogy ma már sok mindenki örülne, ha meghallnának az irodai programok, és inkább a nagy felhőben irogatnánk.

Én nem bánnám, ha például lenne egy könnyű (lite) változata, amiben csak tényleg alapvető funkciók lennének. De persze a legnagyobb álmom, hogy ha az összes Microsoft formátumot eldobnánk, és mindenki használhatná az ODF-et szabadon.

Kanban, egyszerű feladatlista kezelő

Ha KDE-t használsz, akkor tapasztalhattad, hogy nincs túl sok olyan program, amivel a feladatainkat lehet listába írogatni. Jó néhány program van Gnome-ra, mint például a Getting Things Gnome, de annál én most egyszerűbbet ajánlanék, a Kanban-t.

A Kanban tényleg annyit tud, amennyit reklámoz, se többet, se kevesebbet. Létrehozhatsz listákat, azon belül feladatokat, és kipipálhatod azokat, amelyekkel már végeztél. A plusz funkció benne, hogy FTP-n keresztül szinkronizálhatjuk mindezt, így pl. ugyanazt a listákon dolgozhatunk otthon és a munkahelyen is.

A program egyetlen nagyobb függősége a Qt4, így lehet azt Windows-on és OS X-en is használni. Ha KDE-t is használunk, akkor kapunk hozzá egy kis plazmoidot is. Jelenleg csak forrából tudjuk fordítani, csomagok nem elérhetőek a programhoz. A forrás letölthető a kde-apps.org-ról, a fejlesztői változat a gitorious-ról.

Nem akartam senkit a forrásból való telepítéssel terhelni, így inkább csináltam egy képet, amivel illusztrálhatom mit is tud ez a kis program. Ha valaki kíváncsi a fordításra, akkor jelezze azt egy hozzászólásban, és öt jelentkező esetén hozzáteszem azt is.

A minimalista Amarok 2

Az Amarok 2-t megjelenése óta igen sok kritika éri, mert másabb, mint az 1.x-es Amarok. A kezdetektől azonban nagyon sokat fejlődött, így most szeretném megmutatni, hogy én milyen konfigurációban használom, a szerintem legjobb zenelejátszó programot.

Sokan azt mondják, hogy túl sűrű ez a három részre osztott felület, azonban a 2.3-as sorozat óta ezeket a részeket egymásra lehet húzni, ami után a böngészőkhöz hasonlóan fülek segítségével lehet váltani a médiaforrások, a lejátszólista és a környezet között (ez az utóbbi a sokak által kifogásolt szelete az Amarok 2-nek, ahová kiegészítőket lehet rakni).

Először a Nézet menüben ki kell kapcsolni a Lock layout opciót, amivel azt érjük el, hogy a részek, a lejátszó gombokkal egyetemben szabadon pozicionálhatóak. Ezek után a mozgatni kívánt rész címét (Lejátszólista, médiaforrások, környezet) megfogjuk és ki tudjuk cserélni a másikkal vagy egymás felé/alá tudjuk helyezni. Ha egymásra húzzuk (szegély jelenik meg körben azon a részen amelyre rá kívánjuk húzni a megfogott listát), akkor a lentebb látható felépítést lehet előcsalni az Amarok 2-ből. Én kikapcsoltam a ‘környezet”-et, mert nincsen rá szükségem (amúgy tetszik, hogy plusz dolgokat lehet oda is rakni).


A többi része kb. az alapértelmezettnek felel meg, ahogy az Amarok 2.3.1-ben található meg. A “The Postmen” album ingyenesen elérhető a Jamendo-ról. Az Amarok 2 letölthető Linux-ra a disztró csomagkezelőjéből, vagy Windows-ra is a KDE on Windows oldalon található telepítő segítségével. Utóbbi nem stabil változat.