Mi rosszabb egy Linux fanboy-nál?

Érdekes, hogy mindig fanboy-ozunk, pedig lehetnek éppen fangirl-ök is. Na mindegy, nem ez a lényeg. A kérdésre nyílvánvaló a válasz: egy Apple fanboy. Komolyan mondom megáll az ész, amikor ilyesmiket olvasok:

“Sikerült végre utolérni a Linux disztribúciókat e téren?”

Mar vartam mikor nyogi ezt be valaki. A Linux annyira egyszeruen hasznalhato egy home usernek, mint atomreaktort epiteni a kertben fabol…

Az egy dolog, hogy ha valamit nem szeretünk,de azért szerintem legalább illik elismerni, ha a másik valamit kivételesen jól csinál. Az “App Store” nem Apple találmány, évek óta vannak tárolók amiket használhatunk GNU/Linux-on programtelepítésre és frissítésre. A Linux-on való telepítés tényleg egyszerű vele, mert csak rákeresünk, kijelöljük és nyomunk egy OK-t. Kb. olyan, mint a Windows-on a next-next-finish mechanizmus, csak nem kell órákat vesződni a programok összekeresésével és elepítésével az interneten. Az Apple persze az App Store-jáz úgy állítja be, mint ha ők találták volna ki ezt az egészet. Röhejes és szánalmas is egyben.

Plusz adalék, hogy szabad szoftverek nem lesznek elérhetőek róla, mert ellentétes a szabad szoftver licenszekkel. Lásd a VLC esete. Nálam ezért szakadhat meg az Apple a tökéletes felületével és az egy klikkes minden működik dologgal, akkor sem veszek tőlük semmit (és nem érdekel az sem, hogy ők csinálták tovább a webkit-et és a cups-ot). Mert tegyük fel mi lesz, ha azt mondja az Apple, hogy már pedig csak az App Store-ból telepíthető program egy Mac-re? Nem lesz VLC, nem lesz Firefox sem! Az Apple folytatja a bebörtönzést ezáltal, mint ahogy eddig is tette.

De ne menjünk el a Linux fanboy-ok mellett sem. Hasonlóan rémisztőek tudnak lenni. Az egész App Store reakciójuk ez volt, hogy “Ez már az Ubuntu-n is van évek óta”. Az Ubuntu fanboy-ok, nem látnak az orruktól, és attól a ténytől, hogy nem tőlük származik a tároló, az persze igaz, hogy náluk van olyan csomagkezelő, amelyből fizetős szoftvereket is elérhetőek.

Leírom, mert tudom, hogy képesek sokan magukra venni a fanboy címet, természetesen  nem a normális Ubuntu felhasználókról van szó.

Share

A 0 A.D. stratégiai játék telepítése Fedora 14-re és Ubuntu-ra

A 0 A.D egy Age of Empires szerű stratégiai játék. 2009 második felében lett nyílt forrású a játék, és azóta gőzerővel dolgozik rajta a közösség. A játék még erősen fejlesztési állapotban van, de már működik annyira, hogy kipróbálható.

0 A.D. telepítése Fedora 14-re

1. Először is indítsunk el egy terminált a könnyebbség kedvéért.
2. Majd váltsunk át rendszergazdai fiókra, a su paranccsal, és adjuk meg a jelszót.
3. Lépjünk be az /etc/yum.repos.d könyvtárba:
cd /etc/yum.repos.d/

4. Töltsük le a tároló beállításához szükséges fájlt:
wget http://repos.fedorapeople.org/repos/bioinfornatics/0ad/fedora-0ad.repo

5. Nincs is más hátra, mint a telepítés:
yum install 0ad

0 A.D. telepítése Ubuntu-ra

Ha a telepítés közben hibaüzenetet kapunk függőségekről, akkor engedélyezzük a universe tárolót. A telepítéshez szintén meg kell nyitnunk a terminált, majd az alábbi három parancsot kell végrehajtani:

1. Vegyük fel a játék tárolóját:
sudo add-apt-repository ppa:wfg/0ad

2. Frissítsük a forráslistát:
sudo apt-get update

3. Majd telepítsük a játékot:
sudo apt-get install 0ad

Powered by ScribeFire.

Share

Disztróváltás előtt

Amint láttátok kiraktam egy Fedora visszaszámláló bannert az oldalra. Közel két év (vagy már megvolt a két év, nem is tudom?) után válok meg a Mandriva Linux-tól. Két ok miatt is.

A Mandriva Linux bomlóban van. Már az új vezetők szeretik ezt máshogyan feltüntetni, de ezt is csak azután tették meg, miután megalakult a Mageia, régi Mandrivás közreműködők segítségével (és ők elég jól haladnak a szervezet felállításában, lásd a Mageia értékrendet). A váltás elszomorít, mert a Mandrake volt az első disztró amivel anno próbálkoztam, és később vissza is tértem rá, amikor Mandriva lett belőle. Az egyik legjobb KDE alapú disztró, és az új fejesek szerint továbbra is ez lesz a céljuk, amihez sok szerencsét kívánok.

A másik ok is a Mandrivához kötődik. Kicsit elegem lett, ha kijön egy új program, akkor a program oldalán az alábbi programokhoz találok csomagokat: Ubuntu, Debian, OpenSUSE, Fedora, esetleg Arch. És nagy ritkán Mandrivához, ami kb. akkor fordul elő, ha a program fejlesztője is azt használ. Fordítani tudok természetesen, de valamikor a függőségvadászat helyett már a programot szeretném használni.

(a féleértések elkerülése végett, nem a szoftverforrásban lévő programkínálattal van bajom, sőt szerintem meglepően széles ez a Mandrivának).

Mi alapján választottam?

Az eleje még logikusnak is tűnő, de a vége Lost-os lesz sokaknak. :)

1. Új legyen számomra, amit eddig még nem használtam.

Arch Linux, OpenSUSE, Kubuntu (1 hét nem számít huzamosabb használatnak nálam), Fedora, Debian, PCLinuxOS (Mandriva alap), Sabayon, Gentoo + 500 kicsi ismeretlen disztró a Distrowatch-ról.

Nem jöhetett számításba ezért: Ubuntu, Linux Mint, Slackware, Zenwalk.

2. Ne legyen nehéz kezelni. Mostanában kényelmes vagyok.

OpenSUSE, Kubuntu, Fedora, PCLinuxOS

Itt ugrok egy gondolatot. Az OpenSUSE-t nem nagyon kedvelem, mert a Novell támogatásával készül, akik voltak olyan szívesek és kötöttek egy szoftverszabadalmi megállapodást a Microsoft-al 2006-ban. Minden más szerződés hidegen hagyott volna (például ahogy a Red Hat-Microsoft virtualizációs megállapodás is).

Viszont ez az írás most nem erről szól, lépjünk tovább.

3. Legyen elsősorban KDE-s: Kubuntu, Fedora, PCLinuxOS

És itt buktam meg, ha lehet ezt így mondani. Arra is gondoltam ugyan is, hogy sok csomag legyen elérhető hozzá, így a PCLinuxOS ki is esett, maradt a Fedora és a Kubuntu.

A Fedora elsődleges asztali környezete viszont a Gnome. A Kubuntu számomra még mindig egy félrehajított csecsemő, amit talán még most is csak a közösség tart fennt, míg a Canonical az Ubuntu-ra koncentrál.

Fura módon a Fedora mellett döntöttem. Lehet az volt bennem, hogy mindenképpen maradjak távol az Ubuntu vonaltól (még ha ez a Kubuntu-n nem is látszik meg), fogalmam sincs. Valami a Fedora felé húzott. Novemberben mindenképp kiderül, hogy jól döntöttem-e.

Share

Egy disztróért fizetni? Na, ne! Minek?

Mandriva Linux 2009.1 USB
A Mandriva nemrég frissített az USB-n kapható disztróját a Spring verzióra. Az USB mérete 8GB és ebből csak 2 GB-ot foglal el maga a rendszer, így előnyös választás annak, aki sok gépen dolgozik, vagy nem telepíthet mindenhol magának GNU/Linux-ot. Az USB jelenleg 50 euróért kapható, ami jelenleg kb. 14 ezer forintot jelent.

A bejelentést az új verzióról a The Register oldalán olvastam, és láttam, hogy 12 hozzászólás érkezet. Kíváncsiságomat nem tudtam visszatartani, és elolvastam őket. Amit ott láttam azonban eléggé megdöbbentett.

A hozzászólók nagy része igencsak kritizálta, hogy miért adják pénzért, amikor az Ubuntu ingyen letölthető (mintha a Mandriva Linux nem), vagy miért kerül ennyibe az USB. Szerencsére volt 1-2 ember, aki felvilágosította őket arról, hogy a Mandriva Linux mögött nem áll egy milliomos, aki ingyen tud bizonyos dolgokat finanszírozni, illetve, hogy a Mandrivának ez egy plusz bevételforrás, amivel az ember tudja a fejlesztést támogatni, és cserébe kap egy szuper jó operációs rendszert.

Share